Lincoln verse öngyilkosságáról

2004. július 7. 10:00

Egy 36 soros, 1836-ban írodott versről azt feltételezik, hogy Abraham Lincoln volt a szerzője. A világfájdalomtól kicsorduló költemény névtelenül jelent meg egy amerikai helyi lapban, a Sangamo Journalban, ám sok szakértő úgy véli, hogy utalásai, szerkezeti elemei és hangütése egyértelműen Lincolnra vallanak.

Tény és való, az elnök csakugyan faragott verseket. Sőt, egyik barátja, Joshua Speed egy öngyilkosságról szóló műről is említést tesz - ez a vers azonban mind a mai napig nem került elő. A helyi lapban megjelent költemény szerzője leballagott a Sangamon folyó partjára, és így tépelődött:

     Yes! I've resolved the deed to do,
     And this the place to do it:
     This heart I'll rush a dagger through
     Though I in hell should rue it!

     (Igen! Rájöttem, mit kell tennem,
     És ez az a hely, ahol megteszem:
     Tőrt döfök át e szíven,
     Bár a pokolban fogom megbánni.)

A vers így fejeződik be:

     Sweet steel! Come forth from out your sheath,
     And glist'ning, speak your powers;
     Rip up the organs of my breath,
     And draw my blood in showers!
     I strike! It quivers in that heart
     Which drives me to this end;
     I draw and kiss the bloody dart,
     My last-my only friend!

     (Drága acél! Jer elő hüvelyedből,
     És csillogva tárd fel hatalmad;
     Szakítsd fel lélegzetem szerveit,
     És fakaszd vérem patakokban!
     Döfök! A kés reszket abban a szívben,
     mely e végzethez űzött;
     Kihúzom és megcsókolom a véres dárdát,
     Utolsó s egyetlen barátomat.)

Lincoln életrajzírója, Richard William Miller az Abraham Lincoln Társaság hírlevelében, a For the People-ben számolt be felfedezéséről. Más Lincoln-szakértők vitatják az állítást. Közéjük tartozik a Harvard tanára, David Herbert Donald is: "Nagyon valószínű, hogy Lincoln témái közt egyszer vagy másszor az öngyilkosság is felmerült" - mondja Donald. "Én azonban nem tulajdonítanám épp ezt a verset neki."