A Bastille históriája

2003. július 14. 19:07

A forradalom előtt egy nappal

A nemzet borotvája végzett vele

Henri Masers de Latude udvari intrikákba keveredett XV. Lajos uralkodása idején, és Madame Pompadour, a király leghíresebb kegyencnője elfogatta. Kisebb megszakításokkal 1749-től 1784-ig raboskodott különböző francia börtönökben, s számtalan kiadást megért emlékirataiban a lehető legsötétebb színekben festette le a Bastille-t. A gúnyiratáért bebörtönzött Nicolas Linguet két évet töltött az erődben, és kiszabadulása után önálló kötetet jelentetett meg `Emlékiratok a Bastille-ról` címmel. Egyik szellemes anekdotáját gyakran idézték: `- Kihez van szerencsém, uram? - A Bastille borbélya vagyok. - Hát akkor miért nem borotválja le a föld színéről?` A vicc szomorú csattanójára azonban csak később került sor. A forradalom, amely végül `leborotválta` a föld színéről a Bastille-t, keményebb bírája volt Linguet-nek, mint XVI. Lajos, és 1794-ben a `nemzeti borotvá`-nak becézett guillotine alá küldte őt.

1789 júliusában mindössze hét fogoly volt az erődben, és aligha tekinthetjük bármelyiket is a zsarnokság áldozatának. Az angol Whyte de Malleville gróf kémkedés gyanújával került az erődbe, ahol hamarosan kiderült róla, hogy elmebeteg. Tavernier sem volt épelméjű, őt még 1759-ben fogták el annak a Damiens-nek a cinkosaként, aki merényletet követett el XV. Lajos király ellen. Solages grófot saját családja kérésére vették őrizetbe, gyilkossággal és egyéb "aljas bűntettekkel" gyanúsították. A többi fogoly, Jean Antoine Pujade, Bernarde Laroche, Jean la Correge és Jean Béchade köztörvényes bűnöző volt, 1787 elején hamisításért kerültek a Bastille-ba.

Közönséges hamisítók Biron herceg, Rohan bíboros, Fouquet főintendáns és a többi előkelőség egykori celláiban. A Bastille a XVIII. század végén szemlátomást a "végét járta". Tetemes fenntartási költségei miatt a hatóságok is fontolóra vették felszámolását. Necker első minisztersége idején (1776-1781) konkrét terveket készített a Bastille lebontására. 1784-ben egy Corbet nevű építész parkot tervezett az erőd helyére, középen XVI. Lajos szobrával. A Bastille lerombolásának gondolata tehát már benne volt a köztudatban, mielőtt még megtámadták volna, ám a politikai válság miatt kissé másképp alakult az erőd lebontásának procedúrája.

előző oldal következő oldal 3 / 4

Az épület múltja
Prominens rabok
A forradalom előtt egy nappal
1789. július 14.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?