A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
2018. augusztus 17. 11:57 Csernus Szilveszter
Nem találunk egyetlen fejezetet sem a magyar történelemben, ahol Ausztria tetemes része – köztük Béccsel – magyar hódítás áldozatává vált volna. Ilyen először és utoljára Mátyás király (1458-1490) uralkodásának utolsó évtizedében fordult elő, amikor 531 évvel ezelőtt, 1487. augusztus 17-én Bécsújhely elfoglalásával pontot tett ausztriai hódításai végére.
A császár ellen, a császárságért
Az energikus Hunyadi Mátyás egész uralkodását végigkísérte a III. Frigyes német-római császárral való konfliktus. Habsburg Frigyes volt az utolsó német király, akit a pápa Rómában koronázott császárrá (és az utolsó előtti, akit egyáltalán császárrá koronázott), illetve ő biztosította be a császári trónt a Habsburgoknak, egészen a Német-római Birodalom 1806-os megszűnéséig.
Magyarországon 1459-ben választotta meg a Garai-Újlaki főúri csoportosulás Habsburg Frigyest magyar (ellen)királynak Németújváron (ma: Güssing, Ausztria); Frigyes Bécsújhelyen (ma: Wiener Neustadt, Ausztria) meg is koronáztatta magát, mivel néhai gyámoltja, V. László révén a Szent Korona a birtokában volt. Ám ekkor a fiatal Mátyás kiverte seregeit az országból, és az Újlaki-ligával is békét kötött.
Hunyadi Mátyás Thuróczy János krónikájában
Három évvel később úgy tetszett, hogy a császár és a király közötti béke hosszú életű lesz. Frigyes kivonult az általa még megszállva tartott Sopronból nyolcvanezer aranyforintért cserébe, illetve visszaadta Szent István koronáját, amiért Mátyás elismerte Frigyes és Habsburg leszármazói trónöröklését arra az esetre, ha Mátyás törvényes örökös nélkül halna meg. Az életerős, húszéves király, oldalán várandós feleségével ekkor még nem tulajdonított jelentőséget ennek a kitételnek.
Ám a béke a magyar-osztrák határon rövid életűnek bizonyult, ugyanis Frigyes a harmadik Habsburg-uralkodó akart lenni a magyar trónon, míg Mátyás – bár ezt közvetlenül sosem hangoztatta – célja a német-római császári cím megszerzése volt.
A sziléziai háborúban a Jagellókkal szövetségben álló Frigyes nyugati lekötöttsége miatt nem tudott tevékenyen részt venni, ám 1477-ben a császár Ulászlót ruházta föl a cseh királynak járó választófejedelmi címmel, ami a harmadik konfliktushoz vezetett Mátyás és Frigyes között. A magyar uralkodó ekkor első ízben tört be a fekete sereggel Ausztriába, de ekkor közbelépett a Szentszék, ugyanis a pápa inkább egy keresztes hadjárat élén szerette volna látni a hadakozást kedvelő magyar királyt. A harmadik magyar-ausztriai háborút így gyors béke zárta le, amelyben Frigyes császár elismerte Mátyást Ulászló mellett cseh királynak, és százezer aranyforint hadisarc megfizetését is vállalta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
