Megtalálhatták az orosz-japán háború után elsüllyedt hadihajót, 200 tonna arany lehet rajta

2018. július 24. 12:04 Múlt-kor

A dél-koreai, nagy-britanniai és kanadai szakértőkből álló csapat vasárnap találta meg a hajóroncsot az Ulleungdo sziget partjaitól mintegy 1,3 kilométerre, 430 méteres mélységben. A leletről egy kétfős tengeralattjáróról készült felvételt is közreadtak, amelyen jól láthatók a hajótesten japán hadihajók által 1905 májusában okozott súlyos károk, fedélzeti ágyúk, hajókerekek és egy horgony is. Habár még hivatalosan nem nyert megerősítést, hogy valóban a Dimitrij Donszkojt találták meg, a legénység egyik tagjának sikerült elolvasni a hajófaron a cirill betűs nevet.

„A hajótest súlyosan megrongálódott az ágyúzás hatására, a tat szinte teljesen tönkrement, ennek ellenére a fedélzete és az oldala viszonylag jól megőrződött” – nyilatkozta a Szöul központú Shinil Group.

A Dimitrij Donszkojt 1883 augusztusában Szentpéterváron helyezték üzembe. Úgy tervezték, hogy széntüzelésű motorral és vitrolával is irányítható legyen, eredeti célja kereskedelmi hajók megtámadása volt. A hadihajó leginkább a Földközi-tengeren, majd a Távol-Keleten tevékenykedett. Miután Japán az 1904-1905-ös japán-orosz háború elején kiiktatta az oroszok távol-keleti flottáját, a Dimitrij Donszkoj a birodalmi Oroszország második csendes-óceáni flottájának tagja lett.

Az orosz hadvezetés még 1904 őszén elrendelte a balti-tengeri flotta Távol-Keletre töténő áthelyezését, ám a japán erők 1905 májusában, a Csuzima-szorosnál lezajló csatában ezt is tönkreverték. A Dimitrij Donszkojnak kezdetben a szállítóhajók védelme volt a feladata az alakzat hátulsó részén. A hadihajónak eleinte sikerült elkerülnie a nagyobb támadásokat, ám Vlagyivosztok kikötőjébe menet rajtaütöttek.

Az 591 fős legénység közül körülbelül hatvanan vesztették életüket a harcokban, további 120-an megsérültek, mielőtt Ivan Lebedev kapitány elrendelte, hogy a mai Dél-Koreához tartozó Ulleungdo szigetén kikössenek, a legénység egésze pedig szálljon partra. A következő reggelen, 1905. május 29-én a hajót meglékelték a partoktól nem messze, a legénység pedig megadta magát a japánoknak. A kapitány nem sokkal később belehalt sérüléseibe.

Egyes jelentések szerint az orosz hadihajó 5500 darab, aranypénzzel telt ládát szállított, és többek között azért is süllyesztették el a legénység tagjai, hogy a mesés vagyon ne kerüljön az ellenség kezébe. A Shinil Group becslése szerint az arany mai áron mintegy 101,3 milliárd fontot, vagyis 37 278 milliárd forintot érne.

A cég közlése szerint idén október-november folyamán emelnék ki a tengerfenékről a hajót. A kutatócsapat a felszínre hozott esetlegesen nagyértékű leletek felét Oroszországnak adná, míg 10 százalékot Ulleungdo szigetére költenék, a kincs többi részéből pedig az Oroszország és Dél-Korea vasúti összeköttetését finanszíroznák Észak-Koreán keresztül.

A sárga veszedelem színre lép

Az orosz-japán háború (1904. február 8.-1905. szeptember 5.) a 20. század első jelentős összecsapása volt, amely két, egymással főként területi kérdésekben (Mandzsúria, Korea) rivalizáló ázsiai birodalom között robbant ki. Oroszország a tengeren is terjeszkedni kívánt, s meleg tengeri, csendes-óceáni kikötőket akart nyitni a kereskedelmi, valamint a folyamatosan növekvő hadi flottája számára. A vlagyivosztoki támaszpont csak nyáron volt használható, azonban Port Arthur kikötője egész évben működött.

Japán felajánlotta, hogy elismeri a cári birodalom mandzsúriai hódításait, ha cserébe Moszkva elfogadja Koreát japán befolyási övezetként. Oroszország ezt visszautasította, Japán pedig úgy döntött, háborúba kezd. Miután a tárgyalások kudarcba fulladtak, a japán hadiflotta hadüzenet nélkül rontott a Port Arthurban állomásozó orosz flottára. Japán a tengeri viadal után szárazföldön is többször legyőzte ellenfelét.

A következő évben az orosz hadvezetés átirányította a balti-tengeri flottáját az ázsiai térségbe. Togo tengernagy felkészülten várt a Japánt Koreától elválasztó csuzimai szorosban: bekerítette, s néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisítette az Afrika megkerülésével érkező orosz flottát.

A háború japán győzelemmel végződött, s rádöbbentette a nagyhatalmakat, hogy komoly tényezőként kell tekinteniük a kelet-ázsiai szigetországra.