Jenő pápa megnyitja Ferrarában az egyesülési zsinatot, amelyen több mint 70 püspök, a bizánci császár, VIII. János, a konstantinápolyi pátriárka, továbbá orosz és keleti pátriárkák, egyházfejedelmek vesznek részt. Fő célja a keleti egyházakkal való unió megteremtése. Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy - az ortodox hívők ellenállása dacára - elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését, jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus `Hiszekegy`-ben szereplő `filioque` kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa kénytelen pénzügyi nehézségek miatt a zsinatot Firenzébe áthelyezni (1439. I. 16.). Ott 1439. július 6-án kihirdetik a római és görög egyház egységét latin és görög nyelven.