A gengszter, aki Göringgel is leszámolt volna
2015. június 1. 08:33
A közkeletű anekdota szerint a hírhedt amerikai gengszter, Benjamin "Bugsy" Siegel 1939-es római útja során, miután a Mussolinival tervezett üzlete meghiúsult, két magas rangú náci vezetőt, Hermann Göringet és Joseph Goebbelst is el akarta tenni láb alól, de ebben partnere, Dorothy di Frasso grófnő higgadtsága végül megakadályozta. Bár a fantáziadús történet ebben a formában bizonyosan nem történt meg, számos bizonyíték támasztja alá, hogy a sztori korántsem minden eleme a gengszter agyszüleménye.
A barnaingesek réme
Az 1991-es Bugsy című filmben a Warren Beatty által megformált Benjamin "Bugsy" Siegelt úgy ábrázolták, mint aki a kaszinóalapítás mellett Benito Mussolini meggyilkolása iránt is olthatatlan vágyat érez. Az egyik jelenetben azt mondja szeretőjének, Virginia Hillnek, hogy mindenképpen meg kell tennie, különben Hitler és Mussolini az egész világot elpusztítja. Később egy barátjával, Meyer Lanskyval folytatott beszélgetés során kijelenti: "Mussolinit és Hitlert meg kell állítani. Minden zsidót el akarnak tenni láb alól. Ha én nem teszek semmit, ki fog?"
Bár a film nagyon messzire rugaszkodott el a valós eseményektől, a történet egy másik, a valósághoz jóval közelebb álló változatát is ismerjük. Eszerint a gengszter Dorothy di Frasso grófnővel Olaszországba utazott, hogy meggyőzze Mussolinit egy új robbanószer megvásárlásáról, amelyet ketten finanszíroztak. A páros Hermann Göringet és Joseph Goebbelst a grófnő gyönyörű római villájában találta, akiket Mussolini utasítására szállásoltak el a lenyűgöző épületben. Miután a Duce visszautasította Siegelék ajánlatát, ráadásul Göringék még szállásukat is elhappolták előlük, a feldühödött, nácigyűlölő gengszter elhatározta, hogy mindkét magas rangú német politikust megöli.
A fiatal Dorothy (Taylor) di Frasso
Di Frasso azonban attól tartva, hogy a merényleteknek a férjére, Carlo Dentice di Frasso grófra nézve is beláthatatlan következményei lennének, meggyőzte Siegelt, hogy ne cselekedjen ennyire meggondolatlanul. Meglepő módon tucatnyi bizonyíték támasztja alá, hogy ennek a hihetetlen történetnek számos részlete valóban megtörtént.
Az 1906-ban a Lower East Side-on, emigráns szülők gyermekeként született Siegel fiatalon egy Meyer Lansky vezette New York-i bandához csatlakozva próbált meg kitörni a szegénységből. A két fiatal jól jövedelmező csempészvállalkozást működtetett a szesztilalom alatt.
Lansky és Siegel barátaikkal együtt a 30-as években nagy előszeretettel zavarták meg náciszimpatizáns egyesületek rendezvényeit. Lansky állítása szerint egy alakalommal több száz, Hitler-képpel és horogkeresztekkel dekorált színpad előtt feszítő barnaingest kényszerítettek menekülésre petárdáik segítségével.
Siegel valóban nem volt túl jó véleménnyel a nácik zsidókkal kapcsolatos politikájáról. A második világháború után valószínűleg Izrael magalapítását is támogatta 50 ezer dollárral, legalábbis a horvát származású, a második világháború alatt a brit hadseregben szolgáló, majd a Haganához csatlakozó Reuven Dafni ezt állította egy 1989-es interjúban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
