Náci szerzetesek az Amazonas mélyén?

2013. február 12. 08:49

1941 októberében különös hírszerzési jelentést vehetett kézbe J. Edgar Hoover, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója. A dokumentumot jegyző ügynök ebben arról értekezett, hogy a németek titkos légi bázist működtetnek az Amazonas dzsungelének legmélyén.

Hoover komolyan vette beosztottja jelentését, amelynek tartalmáról az amerikai külügyminiszter-helyettest is értesítette: „Bizonyára Önt is érdekli, hogy egy megbízható, bizalmas forrásunk szerint az a szóbeszéd járja, miszerint az Amazonas felső folyásánál, a Rio Negro mellékfolyójához közel a németek egy légi bázist tartanak fenn”.

Az FBI attól való félelmében, hogy az akkor az Egyesült Államok irányítása alatt álló, a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő, 77 kilométer hosszú Panama-csatornát támadás éri, kapcsolatot keresett a brazil titkosszolgálattal, felkészülendő a németek jelentette veszélyre.

Decemberben újabb aggasztó információk láttak napvilágot. A bűnösöket ezúttal sikerült nevén nevezni, a német szerzetesekből álló csoport létezéséről szóló jelentéssel kapcsolatban azonban már az FBI is kétkedésének adott hangot. 1942 júliusában viszont újabb „bizonyíték” jelent meg a német Luftwaffe számára épített titkos légi bázisról, miután kiderült, hogy nagy mennyiségben szállítottak üzemanyagot Bolíviából északi irányba.

Az FBI attól tartott, hogy a folyón szállított üzemanyag nem tarthat másfelé, csakis a még azonosítatlan légi bázisra. A katonai vezetők végül arra a következtetésre jutottak, hogy lehetetlen a dzsungel mélyén megfelelő mennyiségű gázolajat tárolni, így a „náci szerzetesek" tovább folytathatták remete életüket, átengedve magukat a természet lágy ölének.