A hambachi ünnepségen, Németország első demokratikus-republikánus tömeggyűlésén, a közel 30 000 résztvevő Németország egységét és szabadságát követelte. A Neustadt melletti hambachi kastély előtt tartott népgyűlés a tetőpontját jelentette a franciaországi júliusi forradalom (1830. VII. 27.) hatására Németországban felerősödő liberális-demokratikus ellenzéki mozgalomnak. Jacob Siebenpfeiffer és Johann Georg August Wirth publicisták felhívást tettek közzé arról, hogy a német hazafiak ünnepélyesen emlékezzenek meg az 1818-as bajor alkotmányról. Polgárok, egyetemisták, kézművesek és parasztok, a lengyelek párizsi nemzeti komitéjának képviselői (az 1831. évi felkelés emigránsai), valamint a strasbourgi Népbarátok Társaságának francia demokratái mozdultak meg a felhívásra. Az előadók föderatív német köztársaságot, Németország, Lengyelország, Franciaország, Magyarország, Itália, Spanyolország és Görögország demokratikus erőinek, mint a Szent Szövetség (1815. IX. 26.) ellensúlyának összefogását követelték a monarchikus restaurációs politikával szemben és megerősítették szolidaritásukat a lengyel felkelőkkel. Az egyesített Németországért folytatandó harc konkrét intézkedéseinek megbeszélése során megmutatkoznak a különböző liberális mozgalmak közötti ellentétek. Az egyik csoportosulás a sajtószabadság és az alkotmányos monarchia bevezetésének követelésére kívánja a harcot korlátozni, a másik szükségesnek tartja egy egész Németországra kiterjedő népmozgalom kifejlődését. A résztvevőknek nem sikerül konkrét programot kidolgozniuk és szilárd szervezetet létrehozniuk. A hambachi ünnepség ellenhatásaként a Német Szövetség erősödő elnyomó politikát vezet be a liberális-demokratikus mozgalom visszaszorítására. „A Németország törvényes nyugalmának és rendjének helyreállítását szolgáló intézkedések”, a szövetségi gyűlés június 28. és július 5. között hozott határozatai a szólás- és gyülekezési szabadságot felfüggesztik, korlátozzák a képviselők jogait, s a liberális-demokratikus ellenzék jelképének, a fekete-piros-arany színű jelvénynek viselését büntetés terhe mellett megtiltják. A „forradalmi üzelmek” ellenőrzését szolgáló intézkedéseket, melyeket az 1819. VIII. 6-31-i karlsbadi határozatok vezettek be, tovább szigorítják. A hambachi ünnepség sok résztvevőjét bebörtönzik. A felügyelet és a letartóztatások praktikái százakat emigrációba kényszerítenek.