Egy hónappal azután, hogy a Csontváry képeiről (is) híres Mosztárban fellángolt a muzulmán-pravoszláv-katolikus, vagyis bosnyák-szerb-horvát háború, az Európai Közösség elismerte független államként Bosznia-Hercegovinát, a volt Jugoszlávia középső részét, élén Alija Izetbegovic elnökkel. Szarajevo, Mosztár, Gorazsde, Tuzla - ezek a nagy bosnyák központok, magát Boszniát azonban összefüggő, nagy területeken szerbek és horvátok lakják. Mindenkit kielégítő rendezés csaknem két év alatt sem jött létre, bár számos tervezet készült és készül. A háború milliókat űzött el otthonukból, gyakran a visszatérés reményétől is megfosztva őket. A legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Magyarország fogadta be, s itt a nemzeti jövedelemhez képes kétségkívül Magyarország vállalata a legnagyobb terhet. Háborús bűnökkel elsősorban a szerbeket vádolja a világ, anyagi és erkölcsi blokád alá helyezve Kis-Jugoszláviát, de ez a rendelkezés óriási károkat okoz a szomszéd országok gazdaságának is, míg a szerbek továbbra is kitartanak a magukat szocialistának valló nemzeti vezetőik mellett; a blokád 1994 elejéig inkább növelte a szerbség összetartását. A gazdaság azonban gyakorlatilag összeomlott, a szerbiai infláció olyan sebességű lett 1994-re, mint 1946-ban a magyarországi.