Bécsben, 63 éves korában meghal Johannes Brahms, német zeneszerző. A zenész, aki először 10 éves korában zongoristaként lépett fel, 1853-ban egy koncertút alkalmával megismerkedett Robert Schumann-nal, aki felfedezte őt, és a zenei világnak, mint a jövő nagy tehetségét mutatta be. Schumann 1856-ban bekövetkezett halála Bhramst súlyos lelki válságba döntötte. Johannes Brahmst a kortársak Richard Wagner ellenlábasaként tartották számon. A zeneszerzőt hívei a klasszikus tradíciók őrzőjeként ünnepelték, ellenfelei viszont reakciós akadémizmussal vádolták. 1863-ban a művész, mint a Bécsi Énekakadémia karmestere, a császárvárosban telepedett le. Részt vett számos sikeres koncertkörúton és a zeneszerzésnek szentelte magát. Nevéhez mindenekelőtt kamara-zenedarabok fűződnek; 4 szonáta (1855-1885), „Haydn-variációk” (1873), „Zongora- és hegedűkoncertek”, a hegedűre és csellóra írt „Doppelkonzert” (1887), továbbá kórusművek, így pl. a „Német rekviem” (1866-1868). Emellett még több mint 200 népdalt is gyűjtött. A Hamburgban született zeneszerző igen jelentős alkotója a klasszikus zenének, többek között műveinek megformált szerkezete révén.