Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy – az ortodox hívők ellenállása dacára – elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus „Hiszekegy”-ben szereplő „filioque” kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa pénzügyi nehézségek miatt az 1438. április 9-én Ferrarában megnyitott zsinatot Firenzébe kénytelen áthelyezni (1439. I. 16.). Ott hirdetik ki a római és görög egyház - a majd 400 évvel ezelőtti szétválás utáni - egységét latin és görög nyelven.