Újra kiadták Cholnoky Magyarország földrajzát
2010. november 27. 10:04 Múlt-kor
„Hamarabb eljutnak Vasco Da Gama, Kolumbusz és Ibn Battúta művei hozzánk, mint saját íróink könyvei” – mondta el Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója annak apropóján, hogy a Kráter kiadó gondozásában nyolc évtized után végre megjelenhetett a magyar geográfia egyik legnagyobb tudósának, Cholnoky Jenő Magyarország földrajza című opusza.
„Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével” – írta a veszprémi születésű földrajztudós a Magyarország földrajza című könyvének 1929-es előszavában.
Cholnoky lendületes bevezetője kutatásának egyik ars poeticájául szolgált, amikor a tudós az egyik lábjegyzetben a következőképpen fogalmaz: „Az egész könyvön végig ’hazánk’ elnevezéssel illetem a történelmi Magyarországot. Nem ismerjük el a megcsonkítás jogosultságát és ésszerűségét (…)”
Többek között erre reflektálva hangsúlyozta előadásában Kubassek János a munka szubjektív elemeit, de mint az igazgató emlékeztetett, Cholnoky legfőbb üzenete a következőben áll: értékeinket fel kell ismerni, s azokat meg kell becsülni.
A rendszerváltás óta közel két évtized telt el, s a Magyarországon fellelhető mintegy kilencszáz kiadó közül egy sem vállalkozott arra, hogy újra kiadja a magyar geográfia méltatlanul elfeledett tudósának akár egyetlen művét is – figyelmeztetett Kubassek János. Cholnoky a történeti Magyarország földrajzát, a Kárpát-medence földrajzát vizsgálta meg, azt saját hazájának tekintette, amelyről természeti, történelmi és társadalmi képet rajzolt – tette hozzá.
A mintegy hatezer oldalból álló életművet hátrahagyó tudós 23 fejezetben, ötszáz oldalon foglalta össze a Kárpát-medence földrajzi viszonyainak elemzését, s ebből kilenc határon túli területekkel foglalkozik. Mint az Kubassek János elmondta, Cholnoky ezeket a tájakat nemcsak leírta, hanem be is járta, hozzá rengeteg képet, rajzot és akvarell festményt készített. A legtöbb időt és energiát a „legmagyarabb tájnak”, az Alföld bemutatásának szentelte, s jellemző rá, hogy általában folyamatokat ábrázolt, valamint jól ismerte a falu és a tanya világát.
Munkáját mérnöki precizitás jellemzi, ugyanakkor úgy írt, hogy az mindenkihez eljusson, ezáltal a Magyarország földrajzát olvasókönyvnek is nevezhetjük – vallja Kubassek János. Mint azt az igazgató előadásában hangsúlyozta, Cholnoky – bár néha vitriolos kritikákat is írt – nem volt Románia-ellenes, s a cigánysággal kapcsolatban is sokszor a pozitívumokat emelte ki. Felismerte a két nagyhatalom, a Németország és a Szovjetunió harapófogójába került ország létéből származó veszélyt, de hitt az erős Magyarországban, s miután Teleki Pállal hazatért amerikai körútjáról, az elsők között mutatott rá a nemzeti parkok felállításának szükségességére – emlékeztetett Kubassek János.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
