A francia konyhával bővült a szellemi örökség listája

2010. november 17. 08:39

Az új tagok között előkelő helyet foglal el a francia konyha, amelynek felvételéről az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) e heti nairobi tanácskozásán döntöttek. Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt.

A borok párosítása az étellel, a terítés, a poharak és az evőeszközök precíz elhelyezése mind-mind a rítus részét, s ezáltal a francia társadalmi szokások integráns részét képezi. Ugyanilyen fontos a menü elkészítése, sőt, néhány család például külön meghívót nyomtat vendégei számára. S ha már egyszer ott ülnek, a franciák rengeteget beszélnek az ételekről, receptekről, az emlékezetes menükről. „Az étkezés a fogyasztási szokások kísérleti laboratóriuma, amely az összes szokást magában foglalja” – mondta el Annick Vin, a francia örökség és gasztronómiai misszió (MFPCA) vezetője.

A franciáknak azonban igen komoly kihívója akadt a 'mediterrán étrenddel' pályázó kvartett – Olaszország, Spanyolország, Görögország és Marokkó –, illetve Mexikó személyében, amely a kukorica-alapú étkezési tradícióval indul.

Az UNESCO-pályázat ötletét először felvető tours-i kulturális intézet szerint a pályázattal tovább erősítik az étkezés szerepét a francia társadalomban. A kandidálás mellé maga Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is odaállt, de sokan már megkongatták a vészharangot, mondván, az étkezési kultúra veszélyben forog. „Meg kell tanítanunk ezt átadni gyermekeinknek, ha nem akarjuk, hogy az étkezési szokásainkat szabványosítsák' – mondta el Vin, s egyúttal figyelmeztetett: egyre rövidül Franciaországban az étkezésre fordított idő.

A védetté nyilvánított néphagyományok között van a kínai dzsunka építésének technikája, amely Kína déli részén alakult ki, de ma már csak három műhelyben építenek ilyen jellegzetes kis vitorlás hajókat. Szintén kevesen vannak a kínai fanyomtatás teljes technikáját ismerő mesterek: mindössze tizenegyen maradtak, s mindegyikük ötven év felett jár. A fametszetek készítésének hagyománya szintén felkerült az UNESCO listájára.

Hasonlóképpen veszélyeztetettnek találták, épp ezért védetté nyilvánították a Kínában élő ujgur kisebbség mesrep elnevezésű tradícióját. Ezt az ünnepet aratás végeztével ülik meg, és egyebek közt a hagyományok átadományozását szolgálja. Az ujgurok ilyenkor táncolnak, énekelnek. Az iparosodás és a városokba irányuló elvándorlás azonban a régi szokások eltűnéséhez vezetett, az ünnepségen megjelenő énekesek és akrobaták pedig már nem értik a mesrep igazi esszenciáját - áll az UNESCO bizottságának indoklásában. Az elvándorlás Horvátországban is hozzájárult ahhoz, hogy Dalmácia hátországában - Dubrovnik környékén - a preszláv ojkanje ének eltűnőben van, így ez is védett lett.

Az UNESCO bizottsága 31 ország összesen 51 jelöltjének előterjesztéséről döntött ülésén, és végül 50 szellemi kulturális örökséget vett fel a listára. Közéjük kerültek a spanyol embertornyok, amelyeket Katalónia városaiban építenek nagy ünnepeken, felvették a spanyol flamenco táncot, a pekingi operát, a kínai akupunktúrát.

A szervezet katalógusába iktatták a mediterrán konyhát, amelynek szellemi örökséggé nyilvánításáért Spanyolország, Görögország, Marokkó és Olaszország is lobbizott. A keddi bejelentést óriási spagettipartival ünnepelték Rómában. A város polgármestere kóstolta meg az első tál tésztát, amit olasz paradicsommal, bazsalikommal és extraszűz olívaolajjal készítettek.

Sikerrel pályázott a felvételre a belga Alost város 600 esztendős karneválja, egy perui rituális tánc és az azerbajdzsáni valamint iráni szőnyegszövés művészete is. A bizottság elfogadta szellemi kulturális örökségként a török olajbirkózást, a kolumbiai marimba zenét, valamint az ősi hagyományokra visszatekintő solymászatot is, amelynek jelölése mögött tucatnyi ország, köztük Csehország állt.