Mégsem invázióval érkeztek a hükszoszok Egyiptomba

2009. május 26. 08:42 MTI

A Bécsi Egyetem hétfői közleménye szerint a lelet által a hükszoszok 3500 évvel ezelőtti uralkodásának újabb részleteire derült fény: az uralkodók széleskörű diplomáciai kapcsolataira szolgál bizonyítékul.

A sémi eredetű hükszoszok i.e. 1640 és 1530 között északról származó idegen uralkodóként irányították a nílusi területeket. Korábban vad lovas hordaként tartották őket számon, Bietak azonban lépésről lépésre, ásatásról ásatásra helyezte a népcsoport történetét a megfelelő megvilágításba.

Már 1966-ban megtalálta a dinasztia fővárosát, Avariszt a mai Tell-ed-Dabaá városánál lévő dombon a Nílus keleti deltájánál. Az egyiptológus csoportjával 2005-ben kezdte meg egy a hükszoszi időkből származó palota feltárását.

Bietak meg van győződve arról, hogy a hükszoszok nem váratlanul támadták meg Egyiptomot. Feltételezése szerint a fáraók intézkedésére érkeztek a területre kézművesként, katonaként és tengerészként. Majd kihasználva az egyiptomi uralkodók egy gyenge periódusát, magukhoz ragadták a hatalmat.

Az idei vizsgálatok során a mintegy tízezer négyzetméteres palotaépítmény meglehetősen nagy területét tárták fel. A kutatók megdöbbenésére azonban a palota nem az egyiptomi építmények terveinek felel meg, hanem építészetileg a szíriai (a hükszoszok őshazája) királyi paloták jellemzőit viseli magán.

A palota feltárásakor érdekes leleteket találtak a régészek. A palota egyik kútjában egy babiloni ékírásos tábla töredékére bukkantak, amely az óbabiloni birodalom (i.e. 1600 és 1550 között) utolsó évtizedéből származik. Bietak szerint ez az eddig előkerült legrégebbi egyiptomi ékírásos dokumentum, amely a hükszoszok dinasztiájának nem várt mértékben széleskörű diplomáciai kapcsolatait bizonyítja. További meglepetésül szolgált a palotában eltemetett kanca maradványainak feltárása: a ló valószínűleg Hian (Chayan) uralkodó kedvenc állata volt. Ez a legrégebbi valaha feltárt lósír Egyiptomban.