Beteges gyermekként többnyire a könyvtárban töltötte az idejét, s húszéves korára már kiváló klasszika-filológussá képezte magát, s a tudományos sajtóban nemzetközi hírnevet szerzett. Életműve mindössze 34 vers, hét töredék, huszonnégy filozófiai dialógus, egy szatirikus politikai eposz és jegyzetfüzete. Leopardi a pesszimizmus, a világfájdalom költője, s egyben a forradalmi hazafiság, a jobb életre vágyó szenvedő ember érzéseinek is megfogalmazója. Tudományos igényű és filozófiai munkái, remek lírája a XIX. századi írók nagyjai közé emelik. Nápolyban hunyt el 1837. június 14-én.