Revans a 20. századon

2008. június 13. 08:12

A Sub clausula 1920/1947 című könyv arra vállalkozik, hogy több mint 1300 oldalon ismertesse a trianoni és a párizsi békeszerződések főbb nemzetközi dokumentumait. A kötetet Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója és Máthé Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának dékánja állította össze két levéltáros, Baráth Magdolna és Katona Csaba közreműködésével.

Máthé Gábor az MTI kérdésére elmondta: a 20. századnak a magyar államfejlődés szempontjából 1920, 1947, 1956 és 1989 a legfontosabb évszámai; két éve az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét és tényeit dolgozta fel a Sub clausula első része, a mostani pedig az 1920-47 közti időszakot igyekszik ismertetni.

A könyvbemutatón Boross Péter volt miniszterelnök úgy fogalmazott: elsősorban azoknak ajánlja a művet, akik történelmi dimenziókba tudják helyezni a történteket. Úgy kell forgatnunk ezt a kötetet, hogy közben nem feledkezhetünk meg arról: a történelem elvette a magyarság harminc százalékát a trianoni békeszerződéssel, ugyanakkor fájdalmunkat "nem lehet irreálisan túlharsogni". Egy józan gondolkodású embernek ma nem lehet célja a határok megváltoztatása, de afelett őrködni kell, hogy a határon túli magyarok megmaradhassanak annak, aminek születtek - tette hozzá.

Szili Katalin házelnök a könyvvel kapcsolatban Jean-Louis Debrének, a francia nemzetgyűlés korábbi elnökének mondatát idézte, aki szerint a 21. század Európája lehetőséget biztosít arra, hogy revansot vegyünk a 20. századon. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke (július 3-ától elnöke) szerint a köteten a "rólunk, de nélkülünk" döntéshozatal gondolata húzódik végig. A kiadvány 157 korabeli dokumentumot tartalmaz, amelyek - a könyv ajánlója szerint - "hiteles választ adhatnak a két világháborút lezáró békeszerződésekkel kapcsolatban máig felmerülő kérdésekre".

A szintén szerdán bemutatott Kossuth-, Állami és Széchényi-díjasok 1948-2008 című kétkötetes kiadványt méltató Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter úgy fogalmazott: nem lehet eléggé áldani a rendszerváltókat, hogy 1989-ben nem törölték el a korábbi rendszerben alapított díjakat csak azért, mert azoknak kommunista gyökerei voltak. A Kossuth-díjas író hozzátette: a hatalom próbálta meggyőzni a művészeket, hogy nem lesz elnyomás, persze később mégis lett, ám - mint hangsúlyozta - kevés olyan jó intézményt talált ki a pártállam, mint a Kossuth- és Állami díjat.

A kétkötetes, Gyuricza Péter, Móritz Rita és Szalay Antal szerkesztette gyűjtemény első kötete az 1948-1988 közötti kitüntetetteket, a második pedig az 1990 után díjazottakat mutatja be - 1989-ben nem adtak át ilyen elismeréseket.

(Múlt-kor/MTI)