A két város egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassabb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobbparti városrész súlyát. Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnap.