A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként, 1849. május 21-én a honvédsereg visszafoglalta Buda várát. Amikor Welden táborszernagy a cs. kir. fősereggel megindult vissza, a nyugati határszél felé, Buda várában mintegy 5000 főnyi őrséget hagyott hátra Hentzi vezérőrnagy vezetésével, aki 1848 őszén a szerbek kezére akarta juttatni Péterváradot. Komárom felmentése után Görgey és Bayer József vezérkari főnök tovább akart támadni, Klapka György pedig Buda ostromát indítványozta. Buda bevételét kérte politikai okokból Kossuth is. Úgy vélte ezáltal könnyebben elismertetheti az ország függetlenségét. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom indokoltabb volt, mint a támadás folytatása. A Bécs előterében álló cs. kir. hadsereg május 1-jén 75 663 főt számlált, Görgey erői április 23-án a Pestnél álló csapatokkal együtt 45 372 főt tettek ki. Az ostrom mindössze 17 napig tartott, s 248 löveg és több ezer gyalogsági fegyver jutott a magyarok kezére. Elesett a parancsnokló Hentzi is. Ennek emlékére 1992-től ezen a napon ünneplik a Magyar Honvédség Napját.