Az uralkodó jóváhagyta, hogy a bp.-i Műegyetemen elnyerhető legyen a doktori cím. A rendelkezést a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny 1901. márc. 31-i számában közölte. Az ápr. 28-án életbelépett `Szabályzat a doktori cím megszerzéséről a m. kir. József Műegyetemen` című rendelkezés tartalmazta a doktori szigorlat tárgyait és a doktori értekezés követelményeit, intézkedett továbbá a tiszteletbeli doktori cím adományozásának, valamint a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeirol. Ezzel a joggal a Műegyetem először 1902-ben élt, az első műszaki doktor Zielinski Szilárd lett, később az út- és vasútépítéstan professzora. A következő évben egy mérnöki (Weil Leo) és négy vegyészi doktorátus (Grosz Imre, Preusz Ernő, Reisz Frigyes és Schlesinger Lajos) született. Az első gépészmérnök doktorok Maly Ferenc és Meitner Elemér lettek 1904-ben, az első építész doktor Hültl Dezső, és az első geodéta doktor Fasching Antal lett 1906-ban.

A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve (1782-1982).
Periodica Polytechnica, 1982. 28.o.