Közép-Amerikai béke az USA nélkül
2007. augusztus 8. 15:00
Húsz évvel ezelőtt, 1987. augusztus 7-én írták alá a közép-amerikai államok vezetői a costa ricai elnök, Oscar Arias nevével fémjelzett béketervet, amely véget vetett a polgárháborús viszonyoknak.
<
Az Egyesült Államok nyomása alatt
Közép-Amerika országai a nyolcvanas évek egyik legkomolyabb hidegháborús gócpontját jelentették, elsősorban az Egyesült Államok számára. A politikai krízis központjában az a Nicaragua állt, ahol a jobboldali Somoza-rezsimet 1979-ben megdöntő baloldali sandinista mozgalom vette át a hatalmat. A Daniel Ortega vezette sandinisták hamar döntő befolyásra tettek szert, kiszorítva a hatalomból a mérsékeltebb polgári erőket, így a meggyilkolt Pedro Joaqin Chamorro helyét elfoglaló Violeta Chamorrót is.A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) támogatásával működő katonai alakulatok Hondurasból kiindulva hajtották végre akcióikat. A sandinista vezetésnek Costa Ricával is meggyúlt a baja, egykori társuk, a mozgalommal éppen a balratolódás miatt szakító Eden Atanacio Pastora Gómez (ismertebb nevén Commandante Zero) csapatai ugyanis dél felől támadták Ortegáékat. Nicaragua instabilitása az egész térséget veszélyeztette, annál is inkább, mivel a sandinisták fegyverrel támogatták a jobboldali halálosztagok elleni gerillaküzdelmet El Salvadorban.
A válság enyhítésére már a nyolcvanas évek első felében is voltak kísérletek, elsőként a mexikói vezetés ajánlotta fel, hogy közvetít az Egyesült Államok és Nicaragua között. 1983-ban Kolumbia, Venezuela, Panama és Mexikó külügyminiszterei létrehozták a Contadora csoportot, az általuk kidolgozott béketerv, s annak módosított változatai azonban nem nyerték el az amerikai külpolitika irányítóinak tetszését, elsősorban azért, mert a tervek része volt a kontrák támogatásának felfüggesztése. Valószínűleg amerikai nyomásra a Tegucigalpa csoport, vagyis El Salvador, Honduras és Costa Rica sem fogadta el a Contadora-tervet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
