Hírszerzési kudarc vezetett a falklandi háborúhoz
2007. április 4. 12:30
Csaknem pontosan ezer halott, tizenegy heti háború és 30 milliárd dollárnyi költség és kár volt az ára az éppen negyed századdal ezelőtti katonai kalandnak.
<
Politikai szerencsét hozott a szigeti kiruccanás
Az Angliában Falkland-, Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 14 ezer, Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába telt a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte vissza Nagy-Britanniától az 1833-ban elfoglalt és annektált, halban - és mint sokkal később kiderült, olajban is - igen gazdag területet.Margaret Thatchert, az akkori konzervatív brit kormányfőt nem hiába nevezték úgy, hogy ő az egyetlen férfi saját kormányában: a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indult a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, 20 ezres brit haditengerészeti expedíciós egység Portsmouth kikötőjéből.
A szigetcsoportért a két ország 74 napos háborút vívott, igen véres mérleggel: a brit hadsereg 255, az argentin 746 embert vesztett, és meghalt három szigetlakó is. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott, a brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az azokat kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek látszó választásokat, és Margaret Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
