A müncheni Akademie der Tonkunst növendéke volt. Münchenben, Mannheimben és Darmstadtban volt karmester, majd 1924-ben másodmagával művészeti iskolát (Güntherschule) alapított, amely pedagógiai módszerét a zene és a mozgás összekapcsolására építette. 1950-60-ig a müncheni zeneművészeti főiskolán a zeneszerzés mesteriskola vezetője volt, 1961-től az Orff-módszer pedagógiai központját irányította. Zeneszerzői stílusának alapvető jellemvonásai: az ellenpont, a legegyszerűbb, rendszerint alapakkordos harmonizálás, a ritmus feltétlen előtérbe helyezése. Egyedülálló zenés színpadi műfajt teremtett, amelyben színjáték, tánc, ének és zene teljesen egyenrangú volt. Leghíresebb műve a középkori világi diákénekeket feldolgozó Carmina Burana (1937). Pedagógiai téren nagy jelentőségű ritmizáló zenepedagógiai módszere, a Schulwerk, amely a beszéd, a zene és a mozgás egységét célozta. Münchenben hunyt el.