Múlt-kor.hu

Dervisként utazta be az ismeretlen keletet az orientalizmus atyja

Dervisként utazta be az ismeretlen keletet az orientalizmus atyja

2007. március 19. 15:00

Százhetvenöt éve, 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen a sánta dervisként is emlegetett, keletkutató Vámbéry Ármin.

Szerteágazó kapcsolatrendszer

Zsidó származású családja a németországi Bambergből vándorolt Magyarországra, s a Pozsony megyei Szentgyörgyön telepedett le. Szegény szabómester apja még fia születése előtt meghalt az 1831-es kolerajárványban. Vámbéry gyermekkora bővelkedett nélkülözésekben: gyakran kellett piócakereskedéssel, inaskodással támogatnia családját, később házitanítóként tartotta fenn magát a születése óta sánta ifjú.

A nyomorból kitartása, akaratereje, szorgalma és kivételes tehetsége révén emelkedett ki. Tanulmányait a szentgyörgyi kegyesrendi gimnáziumban kezdte, s igen hamar elsajátította a német, a francia, az olasz, az angol, a spanyol, a dán és a svéd nyelvet. A pozsonyi evangélikus líceumban már a keleti nyelvekkel kezdett foglalkozni, s huszonöt éves korára állítólag már annyi nyelvet ismert, mint amennyi éveinek száma volt.

Vámbéry - aki az 1850-es évek elején vette fel e nevet a Bamberger helyett - a két jeles őshazakutató, Reguly Antal és Jerney János nyomdokaiba kívánt lépni, s Pestre kerülése után mindent ennek rendelt alá. Az Egyetemi Könyvtárban dolgozó Garay János révén ismerkedett meg Vörösmarty Mihállyal és Arany Jánossal, s önzetlen pártfogókra lelt Hunfalvy Pálban, Ballagi Mórban, Kemény Zsigmondban és Toldy Ferencben. Végül Eötvös József támogatásával kapott útlevelet és 1857-ben elindulhatott első törökországi útjára.

A Konstantinápolyban eltöltött öt év alatt megismerkedett a szabadságharc emigránsaival, házitanító volt egy pasa családjánál, itt kapta a Resid efendi nevet, ami becsületes urat jelent. Ekkor kezdte tudományos munkásságát: 1858-ban jelent meg német-török zsebszótára, melyet számos nyelvészeti dolgozat követett, s a Tudományos Akadémia - távollétében - 29 éves korában levelező tagjai sorába választotta. Levéltárakban kutatta a magyar múlt török emlékeit, de Kőrösi Csoma Sándor nyomán úgy gondolta, hogy a magyar őstörténet gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Dervisként utazta be az ismeretlen keletet az orientalizmus atyja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra