A pénzügyminiszter 4/1957. számú (január 17.) rendeletében bízta meg az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó megszervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én rendezték. A kialakított szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatot érhetnek el. A befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésé lett és 60 százaléka a nyereségalapba került. A nyereség összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. Az 1 milliós `álomhatárt` viszonylag hamar, 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni, 5 millió forintos nyereményt pedig először 1986-ban fizettek ki. 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára. Az eddigi rekordnyereményt 2003 novemberében érték el, amikor 5 milliárd 92 millió forintot ért az egyetlen öttalálatos szelvény.