A szovjet űrrepülés atyja: 100 éve született Szergej Koroljov

2007. január 12. 15:00

Az első szovjet űrhajók főkonstruktőre

Sztálin halála után egy ballisztikus rakéta-sorozat kifejlesztését kezdte meg, ez vezetett az első szovjet interkontinentális rakéta megépítéséhez - ekkor azonban már beléptették a pártba, s az akadémia levelező tagja is lett. A nélkülözhetetlenné vált Koroljov a katonák ellenére (akik szilárd hajtóanyagú rakétákban gondolkodtak) engedélyt kapott Nyikita Hruscsov pártvezetőtől, hogy az ötvenes évek közepére kifejlesztett R-7 rakétát felhasználják az első ember alkotta űreszköz világűrbe juttatására.

Ő lett a szovjet hordozórakéták és űrhajók Hruscsov feltétlen támogatását élvező vezető tervezője, s 1957 tavaszára elkészült a műhold Föld körüli pályára állítására alkalmas hordozórakéta - tervezőjét ebben az évben rehabilitálták. Az R-7 1957. október 4-én pályára állította a 83,5 kilós szputnyikot, amely 96 perccel később jelezte: az első mesterséges égitestként megkerülte a Földet. 1959-ben a három Luna űrrakétával az oroszok elérték s meg is kerülték a Holdat.



Később Koroljov volt az első szovjet űrhajók főkonstruktőre, irányításával születtek az űrhajózási hordozórakéták fő típusai, a Vosztok, a Voszhod és a Szojuz űrhajók, a Kozmosz, Molnyija és Zond műholdsorozat 1960-as évek közepéig felbocsátott tagjai, valamint több automatikus hold- és bolygószonda. Ő irányította a tervezést, a kivitelezést, a tesztelést és a fellövéseket is, mondhatni menedzserként is dolgozott. A Hruscsovot 1964-ben váltó Brezsnyev is megbízott benne, de vetélkedése Gluskóval sokat ártott a rakétafejlesztéseknek.

Koroljov egészsége a gulag és a megfeszített munka következtében megroppant, s 1966. január 14-én egy egyszerű műtét után váratlanul meghalt egy moszkvai kórházban. A Vörös téren, a Kreml falában temették el. Mivel utóda, Vaszilij Misin már nem kapta meg a korábbi támogatást, Koroljov halálának is szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió lemaradt az űrversenyben.

Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa Koroljov hamvait a Holdon akarta elhelyezni. A terv azonban - amelyről a párt központi bizottsága sem tudott - meghiúsult: Gagarin 1968-ban repülőbaleset áldozata lett, a szovjet holdexpedíció pedig több kudarc után elmaradt. Koroljov nevét és szerepét a szovjet űrprogramban - a szovjet gyakorlatnak megfelelően - csak halála után ismerhette meg a világ, hazájában is csak családtagjaival érintkezhetett, a szovjet szakcikkek "Főkonstruktőr" néven említették. 1956-ban és 1961-ben a Szocialista Munka Hőse, 1958-tól akadémikus lett, 1957-ben megkapta a Lenin-díjat, s háromszor vehette át a Lenin-rendet. Emlékére a Szovjet Tudományos Akadémia kitüntető érmet alapított.

Nevét Moszkvában utca és múzeum, az egykori Kalinyingrád városa és egy tervezőintézet, a Hold túlsó oldalán egy "tenger", a Marson egy kráter, valamint az 1855. számú kisbolygó viseli.

(Múlt-kor/MTI)

1. A tisztogatások áldozata
2. Az első szovjet űrhajók főkonstruktőre