Múlt-kor.hu

A szegények pártfogója: 775 éve halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet

2006. november 17. 16:00

Hétszázhetvenöt éve, 1231. november 17-én halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet (Thüringiai Szent Erzsébet), a szegények és gyermekek pártfogója.

Az Árpád-házi családi diplomácia szolgálatában

1207-ben született II. András király és merániai Gertrúd harmadik gyermekeként, születési helyeként a hagyomány Pozsonyt, Sárospatakot és Óbudát is számon tartja. Számos testvére közül a legismertebb IV. Béla, a magyar történelem egyik meghatározó alakja volt. Négyéves korában eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf legidősebb fiával, s Thüringiába vitték. Eisenachban, majd a Wartburgban (egy ma is álló várban) nevelkedett, a vallásos, irodalmat és zenét kedvelő őrgróf személyes felügyelete alatt. Édesanyját 1213-ban meggyilkolták Magyarországon, a hír rendkívül megrázta és sokáig rémálmok kísértették.

Megpróbáltatásait tetézte, hogy sokat betegeskedő vőlegénye három évvel később meghalt. Erzsébet - jóllehet jámborságát néha túlzónak érezték - mindenki kedvelte. Az egyetlen kivétel leendő anyósa volt, aki zokon vette, hogy nem volt hajlandó megtanulni a nők számára kötelező tipegő járást, s legkedvesebb mulatsága a lovaglás volt. Némi politikai huzavona után a meghalt vőlegény öccse, Lajos jegyezte el - ő egyébként Erzsébet legkedvesebb gyermekkori játszótársa volt.

Lotz Károly képén

Az esküvőre 1221-ben került sor, a boldog házasságból néhány év alatt három gyermek: Hermann, Zsófia és Gertrúd született. A szerelmes, fiatal hitves minden udvari szokást felrúgott, csak hogy férje mellett ülhessen az udvari lakomákon, s ne kelljen tőle egy percre sem megválnia. Imádott férjét mindenhová elkísérte, legyen az vadászat, fogadás. 1222-ben a család Pozsonyba látogatott, Erzsébet ekkor értesült édesanyja meggyilkolásának tragikus körülményeiről.

Egészen fiatal kora óta vezeklő életmódot folytatott, gyakorta böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Első gyermekének megszületése után virrasztásai és böjtölései egyre gyakoribbá váltak, menedékhelyet nyitott gyermekek számára és egyre több figyelmet szentelt a szegényeknek. Második gyermekének sikeres világra jöttéért hálából kórházat alapított, ahol a betegápolásban maga is rész vett, amivel nem aratott osztatlan sikert.

Amikor Lajos 1225-ben hadba vonult, a tartomány kormányzását feleségére bízta. Erzsébet egy éhínség kitörésekor jelentős mennyiségű élelmet osztott szét a Wartburg készleteiből, amit családtagjai pazarlásnak tartottak, de Lajos hazatérve jóváhagyta döntéseit. Lajosnak 1227-ben vazallusként keresztes háborúba kellett vonulnia II. Frigyes császár oldalán. Erzsébet hasztalanul próbálta döntésének megmásítására bírni, végül aztán saját maga varrta fel a keresztet férje ruhájára. Ettől kezdve már csak gyászruhát hordott, mintha csak sejtette volna a jövőt: Lajos ugyanis útközben meghalt, két nappal indulása után született harmadik gyermekét soha nem láthatta. Erzsébet nyolc napig nem tért magához a sírástól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A szegények pártfogója: 775 éve halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra