A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja Kecskeméten látta meg a napvilágot. Kezdetben Békési József álnéven műkedvelő színészként lépett fel, s közben elsajátította a dramaturgia szabályait, a drámaírás mesterségét is. Szakítva a színészettel jogot végzett, 1816-ban ügyvédi vizsgát tett, 1820-ban saját irodát nyitott Pesten, majd Kecskemét alügyésze lett, 1826-ban a város főügyészévé nevezték ki. Első drámáit 1812-ben írta, a történelmi darabok mellett írt egy vígjátékot is. 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történelmi drámára. Erre készült el Bánk bán című műve, amely végül is nem szerepelt a díjazottak között. A Bánk bán elismerése csak a költő halála után kezdődött, amikor Udvarhelyi Miklós, a magyar színészet híres úttörője 1833-ban jutalomjátékául választotta Kassán. Sikere csak 1848. március 15-ei pesti előadásán kezdődött. A mű teljes irodalmi elismertetése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik. (A Bánk bánból Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára.) Katonának a nőkkel se volt szerencséje. Halálosan szerelmes volt Széppataki Rózába, de a híres színésznő nem viszonozta érzelmeit, az író pedig mindörökre agglegény maradt. Szülővárosában hunyt el 1830. április 16-án.