Új módszerekkel keresik az eblai levéltár ékírásos tábláit

2006. október 25. 11:00

Új módszert talált ki Paolo Matthiae, az 1975-ben szíriai ékírásos táblákat feltáró olasz régész Ebla romjainak kutatásához.

Független civilizáció Egyiptom és a hettiták között

A régész az i.e. 2400-ból származó, mintegy 17 ezer összegyűjtött és megfejtett lelet információi alapján kutat most 60 hektárnyi terület egy-egy zónájában egy kis dombon, a Hama és Aleppo közötti autósztráda mellett. Matthiae ugyanis meg van győződve arról, hogy a 30 évvel ezelőtt a királyi palotában megtalált civil archívumon kívül Eblában voltak templomok is és bennük vallási tartalmú levéltárak. A megfejtett írásokban több utalást is talált erre, az 1823-as szám alatt katalogizált táblán például arra, hogy a királynő belép `Kura` templomába.

Ebla romjai ma is sok titkot rejtenek

Logikája jónak bizonyult, mert a múlt évben a város egyik kapujának közelében megtalálták az egyik templomot. Az idei év eredménye pedig az volt, hogy kiderült: erre a templomra i.e. 1600-ig, amíg a hettiták el nem pusztították Eblát, négy másikat emeltek. A legrégibb volt azonban a legimpozánsabb, falai elérték a 6 méter vastagságot, magasságuk a 20 métert.

Korábban talált ékírásos tábla

A minden bizonnyal a vallási archívumot is rejtő főtemplomot még keresik a szakemberek. Ha lesznek ebben is agyagtáblák, Matthiae szerint arra is választ kapnak, hogy ki volt Ebla főistensége. Eddig ugyanis azt hitték, hogy Hadatot, az eső és a vihar istenét imádták az eblaiak. A legrégibb agyagtáblákon azonban sokszor van utalás Kurára, minden dolgok elrendezőjére, aki állandó harcban áll a kígyóval, a szárazság és a káosz megtestesítőjével. Ha erre bizonyítékot találnak, akkor az eblai kultúrát sokkal eredetibbnek, a korabeli asszír-babiloni és egyiptomi civilizációtól függetlenebbnek kell tekinteni, mint ahogy eddig gondolták.

Matthiae, aki 1964-ben a római Sapienza egyetem megbízására kezdett Eblában kutatni, erre a felfedezésre tette fel az életét. Ez még teljesebbé tenné az értékelést, amelyet 1975-ben a "civil" archívum megtalálásakor Ignace Gelb, a híres amerikai régész mondott: "Az olaszok Eblában egy új nyelvet, új történelmet, új kultúrát fedeztek fel."

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?