Phillipsburgban született 1903. február 24-én. Offenburgban nőtt fel, ahol apjának nyomdája volt. Az érettségi után kereskedelmet tanult egy helyi vállalatnál. Két év múlva a családi üzemben dolgozott és közben népgazdaságtant tanult a freiburgi, a bécsi, a müncheni és az erlangeni egyetemen. 1928-ban doktorált. A 24 éves Burda első ötlete 1927-ben a Südwesfunk műsorfüzetének, a SÜRAG-nak az életrehívása volt, négy évvel a rádióadás megszületése után. Apja halála után átvette üzemét és kiadóját, akkor mindössze három alkalmazottal. Vezetése alatt az üzem gyors növekedésnek indult és 1933-ban már 100 alkalmazottja volt, a rádióújság példányszáma pedig elérte a 60 ezret. Az 1930-as években erőteljesen hozzáfogott a nyomda fejlesztéséhez. 1935-ben bevezette a mélynyomásos eljárást, majd 1942-ben már vezérkari térképek és színes légi fényképek is készültek üzemében. A cég igazi felvirágozása a II. világháború után következett be. Először a Das Ufer nevű képújsággal tört be a folyóiratpiacra, majd 1954-ben megjelentette a rövidesen világhírűvé lett Bunte-t. Ennél is nagyobb sikert hozott a Burda kiadó számára a felesége, Aenne által 1950-ben alapított közkedvelt divatlap, a szabásmintákat is közlő: Burda Mode International. Az 1950-es évek végére újságjainak példányszáma elérte a félmilliót, s a forgalom 50 millió német márkára rúgott. A Burda Kiadó az 1970-es, 80-as években újabb folyóiratokkal bővült, s a legnagyobb német kiadóvállalattá, piaci elsővé vált. Az új lapok között voltak családi lapok, szabadidő magazinok, főzési kultúrával, művészettel, építészettel, tervezéssel foglalkozó folyóiratok. A cégalapító halála előtt fiai között felosztotta a vállalkozást, amelyet ma már csak Hubert fia tulajdonol.