Battonyán született 1894. április 28-án. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, Svájcban folytatta. Első kiállításait Lausanne-ban és Genfben rendezte, Budapesten először 1923-ban állított ki. 1928-1931 között a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. Az 1930-as években irodalmi műveket, többek között Kosztolányi Dezső, Megyery Sári, Bródy Lili és Szabó Lőrinc írásait illusztrálta. Grafikusi pályájának csúcsát Rostand Cyrano de Bergerecjához 1932-33-ban készített munkái jelentették. 1937-ben Párizsban Grand Prix-díjat nyert. Ezután főként festőként lett ismert. Kidolgozta egyéni technikáját, amely többek között világos színeiben, a lágy tónusmenetekben nyilvánult meg. Fő törekvése a fantasztikum és a realitás ötvözése volt. Fontos, elsősorban egyházi megbízásokat kapott, sokszor párhuzamosan több munkát is végzett, számos templom oltárképét festette. Bár az 1950-es években is meghatározó volt számára az egyházi művészet, részt vett nagy országos kiállításokon és pályázatokon is. Jelentős tájképfestészete is , munkái egy részét tájmonográfiáknak nevezte. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Jórészt biblikus tárgyú képeket, és aktokat festett, artisztikus fametszeteivel több könyvet illusztrált. Jelentősebb művei: Angyali üdvözlet (1929), Vénasszonyok nyara (1928-30), Pulóveres madonna (1930) és A titkárnő (1968). Számos templom oltárképét festette. A Magyar Nemzeti Galériában több alkotását őrzik. (Nevében a C. édesanyja vezetékneve: Contat).