A tiltakozások hatására 1917. május 23-án IV. Károly lemondásra szólította fel Tisza István grófot. A lemondatás oka az volt, hogy maga az uralkodó is bizonyos szociálpolitikai és választójogi reformot akart bevezetni, a magyar miniszterelnök viszont változatlanul ellenezte a széles körű választójogot. A király a várakozásokkal ellentétben nem Andrássyt, hanem a tapasztalatlan Esterházy Móric grófot bízta meg a kormányalakítással. A kormányba mégis elsősorban Andrássy hívei kerültek, tárcákat kaptak a mérsékelt és a `baloldali` ellenzék pártjai is. A kormány programja választójogi és szociális reformot ígért (24 éven felüli írni-olvasni tudók kapnának választójogot). A tervből a Munkapárt ellenállása miatt semmi sem valósult meg. Esterházy augusztus 19-én lemondott.