Az orosz intervenciót előkészítő tárgyalások már március végén megkezdődtek. Az osztrák fél egy néhány tízezer főnyi, osztrák parancsnokság alatt működő segéderőt kért. I. Miklós cár azonban úgy vélte, olyan erős hadsereggel kell fellépnie, amely önmagában is képes eldönteni a háborút. Ezért egymilliós hadi létszámú szárazföldi haderejéből 200 ezer katonát küldött Magyarországra, további 80 ezer főt pedig készültségbe helyezett. Az osztrák haderő teljes létszáma 1849 júniusában 600 ezer főt számlált, ebből szolgálatképes volt 420 ezer, Magyarországon harcolt 170 ezer fő. Az egyik oldalon tehát egy 370 ezer főt számláló haderő állott. Velük szemben kb. 170 ezer főnyi honvédseregnek kellett a küzdelmet felvennie.