José Gabriel Condorcanqui, az utolsó inka uralkodó, az 1572-ben kivégzett Tupac Amaru leszármazottja, mesztic volt, de hű maradt indián gyökereihez. A déli hegyvidék leggazdagabb kereskedője lett, s a dél-perui Tinta tartomány vezetőjeként először e tartomány kormányzójánál, majd a cuzcói hatóságoknál, végül a limai alkirálynál próbálta elérni az indiánok helyzetének könnyítését. Több dokumentumban tájékoztatta az alkirályt a robot- és egyéb terhekről. Ezek eredménytelenek maradtak, de növelték az ő népszerűségét. A felkelés 1780 november 4-én kezdődött, amikor Tupac Amaru kegyetlenkedése miatt letartóztatta, majd kivégeztette Antonio Arriaga tartományi tisztségviselőt. A felkelést kezdetben a kreolok, a dél-amerikai születésű spanyolok egy része is támogatta. Tupac Amaru 1780. november 16-án, az amerikai kontinensen elsőként eltörölte a rabszolgaságot. Első nyilatkozataiban a király hű alattvalójának mondta magát, s igyekezett a kreol előkelők támogatását megtartani, de a cuzcói püspök kiátkozta őt és híveit is. A polgárháború során a kreolok a spanyolok oldalára álltak, főleg a városi felkelések és a birtokok elvétele miatt. A függetlenségi harcból osztályháború lett. A csapatok dél felé nyomultak, a spanyolok mozgósítottak, s nagyszámú indiánt sikerült fegyverbe állítaniok. 1781. január 4-én kezdték meg a felkelők Cuzco ostromát, de a királyi csapatok összevonásának hírére visszavonultak. Március végén 17 ezer katona bekerítette a felkelőket, április 6-án Tupac Amaru kitörése kudarcot vallott, s elfogták őt, családját és vezértársait is. Cuzcóban megkínozták, majd kivégezték őket.