Kiskunhalason látta meg a napvilágot. A Nemzet és a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1945 novembere és 1946 novembere között tájékoztatásügyi miniszterként dolgozott. 1946-ban a Független Kisgazda Párt központi lapjának, a Kis Újságnak a felelős szerkesztője lett. 1947-49-ben a Független Magyar Demokrata Párt tagja. 1946-48-ban a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen a gazdaságtörténet nyilvános rendes tanára. Elsősorban újkori és legújabbkori magyar és egyetemes történelemmel foglalkozott. Széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Fő művei: Hobbes és az újkori abszolutizmus (1910), A liberalizmus története (1926), A legújabb kor gazdaságtörténete (1935), Magyarország története (1942), II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepe és jelentősége (1943). Budapesten halt meg 1953. november 22-én.