Leonyid Vitaljevics Kantorovics Szentpétervárott született 1912. január 19-én. 1934-1960 között a leningrádi egyetem matematikaprofesszora volt. Dolgozott a szovjet tudományos akadémia matematikai kutatóintézetében és tanított a novoszibirszki egyetemen is. 1976-tól Moszkvában, az akadémiai Rendszerkutatási Intézetében folytatta a közgazdaságtan matematikai módszereivel foglalkozó kutatásait. A lineáris programozás egyik megalapozójaként tartják számon. Munkásságát, amellyel hozzájárult a gazdasági erőforrások optimális felhasználása elméletének kidolgozásához, 1975-ben közgazdasági Nobel-díjjal ismerték el. A szovjet fővárosban hunyt el.