Csabrendeken született. Pályafutását hivatásos katonatisztként kezdte. 1931-36 között a harcászat tanára volt a hadiakadémián. 1941-ben vezérőrnagyként, majd altábornagyként a vezérkari főnökség hadműveleti csoportfőnöki tisztét töltötte be. 1943-ban a HM anyagi főcsoportfőnöke, 1944-ben pedig hadtestparancsnok lett. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletben játszott szerepe mindmáig tisztázatlan. 1945-ben már vezérezredesként a Moszkvában kötött fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója volt. Ezután a honvéd vezérkar főnökeként, majd a Dálnoki Miklós Béla vezette, ideiglenes nemzeti kormány honvédelmi minisztereként működött. Balatonfüreden halt meg 1968. július 23-án.