A Római Birodalom idején Illíria provincia része volt, a 7. században szlávok telepedtek meg területén. A 12. század végéig többnyire bizánci, a 13-14. században magyar fennhatóság alatt állt. 1528-ban török uralom alá került, az Oszmán Birodalmon belül önálló közigazgatási egységnek számított. 1878-ban a berlini kongresszus határozata értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálta, majd 1908-ban tartományként annektálta az országot. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, 1945-től a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagköztársasága lett. 1991. november 15-én a köztársasági parlament elfogadta a függetlenségről szóló határozatot, majd az 1992. február 29-én és március 1-jén tartott népszavazáson a lakosság döntött a köztársaság függetlenségéről és szuverenitásáról. 99,43 százalékuk a függetlenság mellett voksolt. 1992. április 6-án az Európai Közösségek határozata elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Ezután tört ki a második világháborút követő legvéresebb európai háború a muzulmánok és a szerbek között. A négy évig tartó harcok során több mint 200 ezer ember halt meg, s a menekültek, illetve elüldözöttek száma meghaladta a kétmilliót. A háborúnak az 1995. december 14-én Párizsban aláírt daytoni egyezmény vetett véget, melynek végrehajtását a nemzetközi közösség garantálja.