A XX. század elején több áruház épült magyar kereskedők pénzéből Budapesten. A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. A részvénytársaság elnöke és egyben az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés lett. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Kabaré helyén, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épületegyüttes 1929-re készült el. A korabeli újságok beszámolói szerint a központi helyen létesített, a vásárlókat három utcán is kirakatokkal csábító, a pályaudvarok közelsége révén a vonattal érkezők számára is könnyen megközelíthető áruház gyorsan vonzóvá vált. Az áruházba betérők kávézhattak, megebédelhettek, gyorsfényképet készíttethettek, igénybe vehették a helyi menetjegyiroda szolgáltatásait is. Falai között egymást követték a divatbemutatók, rendeztek kiállításokat is. Bevezették a csomagküldő szolgálatot, s így vidékről rendelés útján is lehetett vásárolni. Meghonosították a szezonvégi kiárusításokat. 1931-ben szenzáció számba ment az áruházban megépített mozgólépcső, a kényelmet szolgáló szerkezettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az országban. A világháború után, 1947-ben mint volt német tulajdon, szovjet kézbe került, csak 1952-ben került vissza magyar tulajdonba. Ezt követően többször változtatott nevet. Az 1956 októberében megrongálódott áruházat többször javítgatták, átalakították. 1966-ban új burkolatot kapott, később a homlokzatot eredeti formában visszaállították. Az áruház utolsó tulajdonosa a Skála-Centrum Rt. volt. 2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet, a Blaha Lujza tér felőli historizáló homlokzatot. 2005-ben az áruházat eladták.