Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev Miljukovo-ban látta meg a napvilágot. 1872-től a Szentpétervári Egyetem geológia gyűjteményének segédőre, majd 1879-től tanára volt. Ő vezette be a negyedkor geológiájának oktatását. 1892-95 közt átszervezte a Mező- és Erdőgazdálkodási Intézetet, s talajtani és növényélettani részleget is alapított. Oroszország-szerte talaj-felméréseket szervezett, ő vezette be a csernozjom elnevezést a fekete, mészben és humuszban gazdag talajokra. A talajt az éghajlat, az alapkőzet és az élő szervezetek kölcsönhatása eredményének tekintette - ezzel megelőlegezte a biom-elméletet. Elsőként adta meg a talaj tudományos meghatározását. 1898-ban megalkotta az orosz talajok osztályozási rendszerét, s kimutatta, hogy azonos kőzetből más talajok jöhetnek létre az éghajlat függvényében. Ő kezdeményezte a védő erdősávok telepítését, és jelentős szerepet vállalt a füves vetésforgós művelési rendszer kidolgozásában. 1903. november 8-án hunyt el Szentpétervárott.