Napvilágra kerültek II. János Pál csodás gyógyításai

2006. február 6. 10:30

Az Il Messaggero című olasz lap értesülése szerint egy kolostorban élő francia apáca, aki a pápa halála után gyógyulásért imádkozott, meggyógyult a Parkinson-kórból, amelyben évek óta szenvedett. A gyógyulás történetét a boldoggá avatási eljárás során terjesztik elő.

A boldoggá avatás feltétele, hogy az illetőnek legalább egy csodát véghez kellett vinnie. Most bíróság gyűjti az erre vonatkozó bizonyítékokat: a Vatikán által hónapokkal ezelőtt megadott e-mail és postai címre azóta folyamatosan érkeznek a bejelentések, amelyekben emberek hálájukat fejezik ki az elhunyt pápának tulajdonított csodákért. Vatikáni körök szerint gyorsan halad a boldoggá avatási eljárás és lehetséges, hogy márciusra már be is fejeződik.

A szigorúan titkos jelentések némelyike időközben kitudódott. Ilyen például egy fiatal lengyel nő esete, aki azt írta, hogy tízévi meddőség után áldott állapotba került, mert látta II. János Pál földi maradványait. Egy fiatal olasz férfi azt állítja, hogy motorkerékpárral elszenvedett balesete után a kómából a pápa közbenjárására tért magához. Egy kolumbiai apáca pedig arról számolt be, hogy egyensúlyzavara akkor szűnt meg, amikor az egyházfővel találkozott. A krakkói székhelyű bíróságnak most az a feladata, hogy okmányokkal vagy tanúvallomások révén a jelentésekre megerősítést találjon.

"Santo subito!" (Azonnal szentté avatni!) követelték hívők ezrei a Szent Péter téren tavaly áprilisban, II. János Pál pápa temetésekor. Az egyházjog szerint azonban ez lehetetlen, mert a kanonizálást hosszas, lépcsőzetes rituálé előzi meg.

II. János Pál kanonizálásának ügyében utóda megtette a tőle telhetőt: XVI. Benedek a szenté avatást megelőző boldoggá avatás eljárását már három hónappal a pápa elhunyta után, tavaly júniusban elindította, holott az egyházjog előírása szerint öt évet kellett volna várnia vele.

Időközben eddig titokban tartott részletek is ismertté váltak II. János Pál életének utolsó éveiről. Például, hogy Karol Wojtyla komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy egészségi okokból lemond - írja Julian Heranz bíboros egyik könyvében, amely II. János Pálról, valamint Escriva de Balaguerről, az Opus Dei megalapítójáról tartalmaz visszaemlékezéseket. A spanyol bíboros Stanislaw Dziwisz papot, a lengyel pápa magántitkárát idézte, aki 2004. decemberében  (tehát még II. János Pál életében) elmondta, a pápa végül úgy döntött, nem óhajt precedenst teremteni és meg akarja akadályozni, hogy egészségügyi okokra hivatkozva a későbbi pápákat lemondásra lehessen kényszeríteni.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)