Pjotr Petrovics Koncsalovszkij tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, majd a pétervári képzőművészeti akadémián folytatta. A `Káró-alsó` művészcsoport egyik szervezője volt. A forradalom előtti években a konstruktív formalizmus hatása alatt állt, az 1920-as években művészete fokozatosan vált realistává (Leánya portréja - 1925, Vásár - 1926). Kedvelt műfaja volt a csendélet (Orgonák - 1933), a portré (A. Fagyejev - 1940), és a tájkép (Első hó - 1940). Képeit költői szépség, lélektani mélység, drámai erő jellemzik. Színházi díszleteket is tervezett. 1918-29 között pedagógusként tevékenykedett.