1565. október 10-én Bolognában meghal Lodovico Ferrari, olasz matematikus. Szegény családból származott, s 15 éves korában a neves matematikus, Girolamo Cardano szolgálatába szegődött, mint kifutófiú. Cardano mellett latint, görögöt és matematikát tanult, 1540-ben ő követte mesterét a katedrán, nyilvános matematika-előadó lett Milánóban. Ekkor talált megoldást a negyedfokú egyenletekre, a harmadfokúakra való visszavezetéssel, amelyet Cardano publikált 1545-ben, Ars magna című művében. A képlet azóta Cardano nevét viseli. Első műve, a Cartelli (Kihívások, 1547.) Cardanót védte Niccolo Tartagliával szemben. Ezután nagy vitát folytatott Tartagliával a harmadfokú egyenlet megoldásáról. Számos írásos kihívás után 1548-ban találkoztak; tudományos öszecsapásuk végül Ferrari győzelmével zárult. A siker nyomán kapott meghívások közül Ercole Gonzaga bíboros, Mantova kormányzójának ajánlatát - az adókivetők ellenőre lett - fogadta el, s emellett földmérési munkálatokat is végzett. Magas jövedelme dacára később összeveszett a bíborossal és lemondott. Ezután, haláláig a bolognai egyetem matematikaprofesszora volt. Életét Cardano írta meg műveinek 9. kötetében.