Az identitás mint lobby: Attila sírja
2005. augusztus 4. 13:39
A hun király sírját régóta keresik. A régészet mai állása szerint a Duna-Tisza közében lehet valahol. De ezen a területen kívül is legalább tucatnyi település vallja magáénak a dicsőséget - olvasható a Magyar Narancs eheti számában.
A temetése körüli legendával - hármas koporsó, folyóelterelés, szolgák lenyilazása - már az általános iskolában találkozhattunk. Tudjuk azt is, hogy életéről és haláláról a bizánci Priszkosz rétor helyben készített leírásai tudósítanak, és az ő krónikája szolgált a történészek számára elsődleges forrásul a hunok életéről. A sír utáni kutatás új lendületet kapott a 19. századi nagy nemzetiidentitás-keresés idején. A hun, illetve szkíta eredetmítosz - mely szerint a magyarok a több ezer éves, korábban Szkítia területén élt hun törzsek leszármazottai volnának - ma is sokak számára egyenlő a megkérdőjelezhetetlen valósággal, amelyet helyenként bonyolult összeesküvés-elméletek kísérnek. Ezért amikor Attila kultuszával találkozunk, nehéz eldönteni, hogy mennyire érdemes kirekesztést vagy bármilyen politikai motivációt sejteni a mitikus eredetnyomok keresése, egy kétes hagyomány felelevenítése vagy akár az esetleg erre épülő üzleti vállalkozások mögött.
-> tovább a Magyar Narancs cikkére
Támogasd a 
szerkesztőségét!
