A mezőgazdasági termények zárolásáról szóló, 1940-ben megjelent rendelet először kiterjedt a kenyérgabonára, hüvelyesekre, kukoricára, burgonyára, valamint a szárított és víztelenített zöldségre és főzelékfélékre. 1941-ben a zárolás tovább terjedt a legfontosabb termékek közül a cukorrépára, dohányra, ipari növényekre és az összes gabonafélére. Bevezették az elszámoltatást a takarmánynövényekre, és 1941 márciusában elrendelték a zsírbeszolgáltatást is. Ez a rendszer azonban nem elégítette ki a növekvő háborús szükségleteket és a németetek követeléseit. Ezért 1942-ben életbe léptették az ún. Jurcsek-féle rendszert, amely azt célozta, hogy az állam állandó nagyságú terménymennyiséggel gazdálkodhassék. A beszolgáltatást a szántóterület kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki. A beszolgáltatandó mennyiség egyötöd-egyötöd részét kenyérgabonában és zsírban, háromötöd részét pedig szabadon választott termékekben teljesíthették.