Rendelet a zsidó kereskedelem újraengedélyezésére
2004. szeptember 13. 12:06
II. József 1781. évi rendelete megszüntette azokat a kereskedelmi tilalmakat, amelyeket a század első felében III. Károly és Mária Terézia `európai mintára` hoztak a zsidók tevékenységének korlátozására. Engedélyezte, hogy - ha maguk művelik - paraszti telket béreljenek, fuvarozást vállalhassanak, sőt a céhekbe is beléphettek. Kardot is viselhetnek, de szakállukat le kell vágatniuk. (E rendelkezést 1783. április 28-án kivette a rendeletből.) Szerződéseket latinul, németül vagy magyarul köthetnek, az országban szokásos nyelveken kell tanítaniuk; látogathatják a magasabb iskolákat is. Kivéve a liturgikus könyveket, nem nyomtathatnak héber és `zsidó` (jiddis) nyelvű könyveket, mert ezeket a cenzúra nem tudja ellenőrizni. 1787-ben pedig német vezetéknév felvételére kötelezte a zsidókat. Az 1790. évi országgyűlés a zsidók helyzetének törvényi szabályozását is a kiküldött rendszeres bizottságokra bízta, így ez a reformkori országgyűlésekre halasztódott. Az 1840:XXIX. tc. engedélyezte ismét, hogy zsidók a szabad királyi városokban (kivéve a bányavárosokat) letelepedhessenek. Végül a szabadságharc utolsó napjaiban, 1849. július 28-án Szemere Bertalan javaslatára a Szegeden ülésező országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását.