Kommunista utópia a rajzasztalon: a meg nem épült Moszkva

2005. április 21. 10:58

Könyvpalota, Hősi emlékmű, Védelmi Népbiztosság

A Könyvpalota terve jól példázza a 30-as évek elejének ama elképzelését, mely a házakat "építészeti emlékműnek" tekintette. Erre utalnak az épület négyszögletes, nyúlánk sziluettjei, leegyszerűsített formái és a mindenütt megjelenő szobrok. A tervező, Goloszov, az 1920-as évek konstruktivista mozgalmának kiemelkedő alakja volt, de később nevet szerzett magának az új szovjet klasszicista stílusban is - indult pl. a Szovjetek Palotája és a Nehézipari Népbiztosság megépítésére szóló pályázatokon is. Stílusát a "szimbolikus romanticizmus" jelzővel illetik.

A második világháború közepén, 1942. októberében így írt a Lityeratura i iszkusztvo (Irodalom és művészet) című lap: "Végéhez közeledik a Nagy Honvédő Háború hőseinek állítandó emlékmű pályázata. Mintegy 90 moszkvai szobrász és építész küldött be pályaművet, de pályáztak Leningrádból, Kujbisevből, Szverdlovszkból, Taskentből és más szovjet városokból is." Hogy a jókora közérdeklődést kielégítsék, 1942 telén és 1943 tavaszán három kiállításon mutatták be a beérkezett terveket. A pályázati kiírásban szerepelt a "Moszkva hősi védőinek" emelt emlékmű is, melynek pontos helyét az alkotókra bízták. Pavlov, a képen látható terv készítője a Vörös térre kívánta helyezni az emlékművet, mely végül sohasem épült meg - hasonlóan a háttérben látható Szovjetpalotához.

Rudnyev épületei Moszkva látképének meghatározó elemei, ő vezette a Lenin-hegyen magasodó Moszkvai Állami Egyetem (1953) tervezőbizottságát is. Az 1930-as években több olyan épületet tervezett, melyek a Védelmi Népbiztosság alá tartoztak, köztük a Munkás-Paraszt Vöröshadsereg Frunze Katonai Akadémiáját (1932) és más hadügyi kormányhivatalokat. Az Arbatra tervezett Védelmi Népbiztosság épülete csak részben valósult meg.

1. Szovjetpalota
2. Nehézipari Népbiztosság
3. Moszkva Szálló, Technika Palotája, Aeroflot-székház
4. Könyvpalota, Hősi emlékmű, Védelmi Népbiztosság