Parasztokról, zsidókról és kispolgárokról is írt a mazochizmus névadója
2005. március 9. 12:44
110 éve, 1895. március 9-én halt meg a hesseni Lindheimben Leopold von Sacher-Masoch a mazochizmus spanyol-szláv eredetű névadója. A galíciai származású osztrák író, akinek apja Prága rendőrkaitánya volt, anyanyelvként a lengyelt és a rutént használta. Grazi történészprofesszori munkáját, előbb Budapesten német irodalmi hírlapszerkesztői, majd női álneveken megjelent perverz-erotikus írói tevékenységével teljesítette ki. A korabeli Galícia állapotáról készült társadalomkritikai novelláinak hősei parasztok, zsidók és kispolgárok.
1836. január 27-én Lembergben (ma az ukrajnai Lviv) született, az Osztrák-Magyar Monarchia Galícia tartományában. Apja spanyol, anyja szláv eredetű volt, anyanyelvként a lengyelt és a rutént használta, németül csak 12 éves korában tanult meg. Apja udvari tanácsos, Galícia, majd 1848-tól Prága rendőrkapitánya volt.
Fiatalon kezdett el írni, előbb történeti munkákat, majd regényeket és novellákat. Talán legismertebb könyve a Bundás Vénusz (1870), amelyben igen érzékletesen ábrázolta a kiszolgáltatottság, a szenvedés élvezetét. (A múlt században a Velvet Underground együttes is ezt választotta egyik hírs dalának címéül, s több filmfeldolgozása is készült.) Regényeiben különös előszeretettel szerepeltet szexuális indíttatású kegyetlenkedésekre hajlamos nőalakokat - ezért Richard Kraft-Ebing bécsi elmegyógyász 1886-ban megjelent, Psychopathia sexualis című művében a még élő íróról nevezte el mazochizmusnak a szexuálpatológia egyes jelenségeit, a lealáztatáshoz, a kegyetlenkedés elviseléséhez kapcsolódó kielégülést.
Írói álnévként a Charlotte Arand és a Zoe von Rodenbach női neveket is használta. Termékeny, könnyed stílusú író volt, de művei ritkán rejtenek magukban elmélyült mondanivalót. Noha a maga idejében perverz-erotikus írásai tették híressé, legjobb könyveinek - irodalmi szempontból - azokat az elbeszélésköteteit tartják, melyek a korabeli Galícia állapotáról adnak hű beszámolót. E novellái nemcsak realisztikusak, de némi társadalomkritikát is tartalmaznak, hősei parasztok, zsidók és kispolgárok. Művei közt szerelmi történetek és történelmi tárgyú novellák is találhatók.
Munkásságát Hugo, Zola és Ibsen, továbbá a pszichopata II. Lajos bajor király is értékelte. Sacher-Masoch - a róla olvasható híresztelésekkel szemben - nem volt gróf, csak lovag (Ritter), nem voltak erőszakos, hatalmaskodó feleségei, s ő maga sem imádta, ha korbácsolták.
Tipikusan kelet-közép-európai jelenség - állapítja meg róla Kristó Nagy István irodalomtörténész. Magyarul Beszélyek című kötete 1884-ben, A lélekszabadító című regénye 1891-ben jelent meg, olvashatók még a Holdas éj, a Hitelezők mint házasságszerzők, A szerelmes szerkesztőség és a Marelona című elbeszéléskötetei is. Pusztai hiéna című regényét 2005-ben adták ki.
(Múlt-kor / Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
