A Szovjetunió a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták teljes leépítéséről szóló szerződés (INF-szerződés) ratifikálása előtt megkezdte a szerződésbe tartozó fegyverrendszerek kivonását az NDK-ból és Csehszlovákiából. Az 1987. december 8-án Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető által aláírt szerződés - a két szuperhatalom közötti első igazi leszerelési megállapodás - szerint valamennyi 500 és 5000 kilométeres hatótávolságú fegyverrendszert meg kell semmisíteni; szovjet oldalon ez 1500, amerikai oldalon 500 atomrakétát érint. A Szovjetunió jóval a meghatározott időpont előtt elkezdte SS-10 és SS-23 rendszereinek (900-1000 km-ig terjedő hatótávolságú rakéták) kivonását az NDK déli részében fekvő Bischofswerdából és az NDK északi részén fekvő Warenból, valamint Csehszlovákiából. 1988 áprilisáig befejeződik az akció. A rakéták telepítésére 1984-ben került sor, válaszként a NATO kettős határozatának végrehajtására: 1983 őszén kezdte meg az USA Pershing-2 közepes hatótávolságú rakéták, valamint cirkáló-rakéták (Cruise Missiles) telepítését különböző nyugat-európai államokba; többek között 120 db Pershing-rakétát telepítettek a szövetségi köztársaság területére. Az INF-szerződés keretébe tartoznak további szovjet fegyverek, így az SS-4 és SS-20 fegyverrendszerek, amelyek telepítésére a Szovjetunió területén már a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején sor került. Tizenhárom éven keresztül 200-200 fegyverszakértő fogja az ellenfél területén a fegyverek megsemmisítését ellenőrizni. Az INF-szerződés washingtoni ratifikálását a szenátus a júniusi moszkvai újabb Reagan-Gorbacsov találkozóra időzítette, amihez mindkét fél nagy reményeket fűzött.