Albrecht von Wallensteint, Friedland és Mecklenburg hercegét, Sagan fejedelmét, a császári generalisszimuszt egeri szállásán hadseregének egykori tisztjei meggyilkolják. A gyilkosságban meghatározó szerepe volt Eger főkapitányának, Johann Gordonnak. Ő ad hírt a tettről, hogy Walter Deveroux kapitány vezetésével egy csapat dragonyos rohamozta meg este 10 óra körül Wallenstein szálláshelyét. Eszerint először Wallenstein komornyikját és szolgáját szúrták le, majd Deveroux saját maga ölte volna meg Wallensteint. Wallenstein egy cseh nemesi családból származott és protestáns hitben nevelték. A gazdag földbirtokos 1618-ban állított fel először saját költségén hadsereget. V. (Pfalzi) Frigyes "téli király" fölött aratott győzelme (1619. VIII. 25/27) után megszerezte az elmenekült cseh főurak földjeit, és így megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezett későbbi nagyratörő vállalkozásainak megvalósításához. 1625-ben II. Ferdinánd császár részére állított fel 20 000 zsoldosból álló hadsereget, melynek fenntartását az elfoglalt területeken vagyonelkobzással biztosította. 1628-ban elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot. 1628-ban a császár generalisszimusznak nevezte ki, de már 1630-ban kénytelen volt engedni a választófejedelmek akaratának és Wallensteint elbocsátotta szolgálatából. 1632-ben - Tilly halála után - visszahívta hivatalába. Wallensteinnek sikerült megállítania a svédek győzelmi menetelését Németországban (1632. XI. 16.). Sikerei nyomán feljogosítva érezte magát, hogy külön politikát folytasson. A felségárulással gyanúsított és tisztségétől megfosztott tábornagy császárhű tisztek merényletének esett áldozatul.