A magyarországi nemzetiségek, köztük a korábban lojális magatartást tanúsító erdélyi, szepesi szászok heves tiltakozását váltotta ki a Bánffy-kormány 1898-ban benyújtott törvényjavaslata a község- és egyéb helynevek egységes, szakszerű megjelöléséről. A névmegállapító bizottságok működése jóvoltából egész vármegyék területén változtatták, gyakran magyarosították meg önkényesen a hagyományos, immár történeti értékű szláv és német, kisebb mértékben román helynévanyagot. A történetietlen magyarosítási esetek ellen a Magyar Történelmi Társulat is tiltakozott, ám nem túlzottan sok sikerrel.